Azt, hogy ma számos dolgot gépek végeznek el helyettünk nagy részben a fizikának és a villanymotoroknak köszönhetjük. A fizikához akár csak hobbi-szinten értők biztosan tudják, hogy mik azok a hajtóműves villanymotorok felhasználási köre meglehetősen széleskörű: ilyen például az élelmiszeripar, az autógyártás, a közlekedés, a szórakoztatóipar és még sok más részterület.

A hajtóműves villanymotor egy viszonylag egyszerű szerkezet, legegyszerűbb formája otthoni körülmények között is előállítható, ezért is szokták ezeket bemutatni a fizikaórán. Lényegében egy hajtóműből és egy motorból álló homogén, kompakt szerkezet, melynek feltalálásában oroszlánrész jutott egy Albert Obermoser nevű bruchsali konstruktőrnek aki feltalálta az úgynevezett “előtét motort”, mely a kezdeti prototípusa volt annak a villanymotornak, amit ma ismerünk és amit olyan sok területen megtanultunk használni különböző átalakítások révén. A későbbiekben ezen a technológián sokat fejlesztettek, új hajtóműfajtákat találtak fel, melyek még forradalmibbá tették a gépesítést. A hajtóműves villanymotor ma már az ipar egyik területén sem nélkülözhető eszköz, nagyban megkönnyíti az emberek életét a hétköznapokban és a gyári munkafolyamatok ellátásában is.

Hogy elsőre egy kevésbé elvont felhasználási területeit említsük a hajtóműves villanymotoroknak a közlekedést hoznánk fel példának, hiszen még az autókban is találkozhatunk velük, ahogy a villamosokban, trollibuszokban is előfordulnak. De alkalmazási lehetőségei rendkívül sokrétűek, a legtöbb ilyen nem a hétköznapi ember természetes környezetében található, hanem inkább gyárakban, reptereken. Hajtóműves villanymotor hajtja autóiparban, az italgyártásban, a gyártással foglalkozó vállalatokban, a repülőtereken a gépeket, minden olyan anyagmozgató gép és a robot, ami ezeken a platformokon megjelenik, velük működik.